Miért nem látunk a sötétben?

Bár szemünk az egyik legkisebb szervünk, mégis egyedül a retinában több mint 100 millió apró sejt található, melyek szerepe a fény érzékelése. A fényérzékelő sejtekből kétféle létezik, a pálcikák és a csapok. A kettejük közti különbség a fényre adott reakciójukban rejlik. A csapok segítségével érzékeljük a színeket, azonban a besötétedés folyamán elveszítik a fényre reagáló képességüket.

 A pálcikák azonban a legkisebb rendelkezésre álló fényre is reagálnak, így lehetővé teszik, hogy a gyenge fényviszonyok mellett is lássunk, de mivel a színeket nem érzékelik, csupán fekete-fehérben a szürke különböző árnyalataiban látunk.

Látható és láthatatlan fény

A látás elsődleges feltétele a fény, mely a különböző felületekről visszaverődve belép a szemünkbe, majd az agy által értelmezhető ideg jellé alakul. A fény a szem elülső felületén elhelyezkedő nyíláson, a pupillán keresztül érkezik a szembe, melynek színe azért fekete, hogy elnyelje a fényt.

A sötétség tulajdonképpen a fény hiányát jelenti, mely esetben nem áll rendelkezésre a látáshoz szükséges fénymennyiség.

Többféle ”típusú” fény létezik, melyek mind az elektromágneses spektrum részét alkotják, azonban különböző frekvenciájú hullámokon érkeznek. Az emberi szem szabad szemmel azonban csak a látható fényt érzékeli. A spektrum láthatatlan sugárzásai közé tartozik a rádióhullám, a mikrohullám, az infravörös, az ultraibolya, a gamma valamint a röntgensugárzás is.

A különböző sugárzások frekvenciától függően lépnek kölcsönhatásba velünk. Például az ultraibolya sugárzást szabad szemmel nem látjuk, de bőrünkön érezzük, mivel leégést okoz.

Infravörös sugárzással láthatunk a sötétben?

A legnagyobb hullámhosszon érkező fény, melyet még látunk a vörös. Az e fölött lévő tartományban, a spektrum egyik végén helyezkedik el az infravörös sugárzás. Bár ez az emberi szem számára már túl vörös, ahhoz hogy lássa, mégis mindenütt jelen van. Minden melegvérű állat, beleértve az embert is infravörös sugarakat bocsát ki, mely a hőtermelésre utal.

Egyes állatok látása, pl. a főként éjszaka vadászó csörgőkígyó fejlett infravörös látással rendelkezik, mely segíti a melegvérű zsákmányállatok elejtésében.

Az éjszakai látáshoz különböző típusú infravörös fénnyel rendelkező kamerákat használnak, mellyel könnyebben lehet a sötétben az embereket vagy állatokat megtalálni. Ez a látás azonban nem ad a nappali látáshoz fogható élességet, és csakis hőmérséklet-különbség esetén működik, vagyis a tárgy hőmérsékletének különböznie kell a környezetétől.

Félhomály

A legtöbb állathoz hasonlóan, mi emberek sem látunk teljesen sötétségben, még a gyenge fényviszonyok pl. csillag vagy holdfény melletti látáshoz is kb. 10-30 perc szükséges a szemnek, hogy alkalmazkodni tudjon.

Félhomály esetében azonban jobb a periférikus látás, mivel a fényérzékeny pálcikák  jobban aktivizálódnak a retinában.

Egy másik érdekesség, hogy a kék szemű emberek éjszakai látása gyakran jobb, mint a többi szemszínnel rendelkezők esetében. Ennek oka, hogy a kék szem kevesebb melanint tartalmaz, ami miatt a szem nagyobb fényérzékenységgel rendelkezik.

A macskák a sötétben is látnak?

Az emberhez hasonlóan valójában a macskák sem látnak a teljes sötétségben, viszonyt szemük jobban alkalmazkodott a gyenge fényviszonyok melletti látáshoz. Egyes gerincesek rendelkeznek egy úgynevezett tapetum lucidum szövetréteggel, mely egy extra réteg a szem hátsó részén, a retina mögött. Ez tükörszerűen visszaveri a fényt, ezzel egy második lehetőséget biztosítva annak, hogy stimulálja a fényérzékeny pálcikákat.

Az ember szeméből hiányzik ez a tapetum lucidum réteg, így szemünk nem tükrözi vissza a fényt.

Emellett a macskák még egy előnnyel rendelkeznek. Pupillájuk kb. 50%-kal nagyobb az emberértől, és minél nagyobb a pupilla, annál több fényt tud átengedni, mely szintén javítja az éjszakai látást.

Farkasvakság

A sötétben egyébként is gyengén működő látásunkon a farkasvakság tovább ronthat. A nyctalopia, a szem egyik alap betegségének tünete, mely a retina problémáját jelzi. Ez a tünet nehézkessé vagy olykor lehetetlenné teszi a rossz fényviszonyok közötti látást. Kialakulásának számos oka lehet, ezért a kezelés is a kiváltó ok azonosításával kezdődik.

Megvakulhatunk-e a teljes sötétségben?

A fény hiány testünkre és mentális állapotunkra is hatással bír, például tönkreteheti az alvási ciklust, továbbá néhány nap elteltével a látást is ideiglenesen elveszíthetjük, mely azonban normális esetben pár óra elteltével a fény hatására visszaáll.