A pislogás többet jelent, mint aminek elsőre látszik

A pislogás olyan, mint a levegővétel részben tudjuk kontrollálni, azonban nem sokáig. Biztosan ismerős az a játék, amikor farkasszemet nézünk valakivel, és az nyer, aki minél tovább bírja pislogás nélkül. Egy idő után azonban szemhéjunk egyre nehezebben engedelmeskedik, és pislogunk egyet, mellyel el is dől a játék menete.

De mégis miért olyan fontos a pislogás?

A pislogás elsődleges célja, hogy tisztítsa és nedvesen tartsa a szemgolyót

Belegondoltuk már abba, hogy vajon hányszor pislogunk egy nap? Percenként 15-20-szor, tehát egy nap kb. 14-19 ezerszer. Minden egyes pislogás között 0.1-0.4 másodperc telik el.

Szemünk felszínét egy vékony folyadékréteg borítja: ez a könnyfilm. Ez a réteg felel szemünk komfortérezétért, a mechanikai-, illetve fertőzésvédelemért, továbbá fénytörő felületet képez a látás szempontjából.

A könnyfilm három rétegből tevődik össze, melyek szerepe összetételüktől függ. Külső felszínét egy olajos lipidréteg borítja, mely lezárja a könnyfilmet a szemen. Ezzel megakadályozza, hogy a szervet nedvesen tartó könny kicsorduljon az arca, illetve csökkenti annak párolgását, védi a szemet a kiszáradástól.

A középső egy vizes réteg, mely a könnyfilm nagy részét alkotja. Amellett, hogy nedvesen tartja a szemet, küzd a fertőzések ellen, tápanyagot szállít a szaruhártyába, és eltávolítja az idegen testeket.

A könnyfilm legbelső rétege a nyákos állagú mucin, mely létfontosságú szerepet játszik a könnyfilm stabilitásában, és segíti a középső vizes réteg megtapadását az egyébként víztaszító szaruhártyához.

A könnyfilm:

·       nedvesen tarja szemünket, megakadályozza a hámsejtek kiszáradását és károsodását

·       fenntartja a szaruhártya fénytörő felületét, mely segíti a látást, és megkönnyíti a szemhéjak mozgását

·       oxigénnel és tápanyaggal látja el a szaruhártyát, mely nem rendelkezik saját vérerekkel

·       védi a szemet a fertőzésektől, kémiai irritáló anyagoktól,

·       illetve a pislogással eltávolítja a szembe került idegentesteket.

Mi történne, ha nem pislognánk?

Ha most egy rövidebb időre megpróbáljuk visszatartani pislogásunkat, hamar elkezdhetjük érezni, hogy szemünk kezd kiszáradni, szúrni és égni. Ha nem pislognánk  a szem kiszáradhatna, mivel a könnyfilm nem pótlódik. A szaruhártya nem rendelkezik vérerekkel, az oxigént a könnyfilmből veszi fel a pislogás során. Az oxigénhiány miatt a szem nem jut tápanyaghoz, és megnő a fertőzésveszély kockázata, hiszen a pislogás nélkül a szemen maradnak a szennyeződések.

Szemszárazságot gyakran érezhetünk számítógépezés vagy tévézés közben. Egyes tanulmányok szerint a monitor bámulása közben, akár 66 %-kal is kevesebbet pislogunk.

Fontos tehát, hogy kíméljünk szemünket, körülbelül 20 percenként pihentessük, és nézzünk a távolba. Állítsunk be megfelelő fényviszonyokat, és egy optimális kontrasztértéket a monitoron. Ha szükséges használjunk szemcseppet.

Pislogás során az agy is kap egy szempillantásnyi időt pihenni

Egy 2012-es tanulmány arra világított rá, hogy a pislogás funkciója nem feltétlenül az, hogy nedvesen és tisztán tartsa a szemgolyót – hiszen ehhez a célhoz képest sokkal többet pislogunk.

A kutatók, azt feltételezik, hogy tudatalatt a pislogást arra is használjuk, hogy kizárjuk a vizuális ingereket, hogy az agy egy pillanatra megpihenhessen.

A pislogás nem feltétlenül történik véletlenszerűen. Olvasás közben többnyire a mondat végére érve pislogunk. Egy beszéd hallgatása közben akkor, ha a beszélő levegőt vesz vagy szünetet tart. Filmnézés során pedig akkor pislogunk gyakrabban, amikor a cselekmény izgalma kicsit alább hagy.

Az állatok pislogása

A pislogást általában a szemhéjak mozgásához képzeljük, azonban egyes állatfajok bár rendelkeznek szemmel, szemhéjjal már nem. Az ő szemüket pislogóhártya védi.

Halak

A halak váza lehet csontos vagy porc. A csontvázzal rendelkező halak nem pislognak, azonban néhányuk rendelkezik egy megvastagodott, ám átlátszó szemhéjjal, mely részben vagy teljesen elfedi a szemüket. Ez a szemhéj merev, amely védheti szemüket, illetve segítheti őket abban, hogy jobban értelmezzék a környezetüket.

A cápák porcvázúak, és egyes fajták képesek pislogni. Ezt egy fajta szemhéjhártyával, a pislogóhártyával teszik. Ez azonban csak védőfunkciót nyújt, a szemnedvesítésben nincs szerepe.

Hüllők

A hüllők szintén pislogóhártyával pislognak, azonban ennek a pislogásnak fajtól függően kétféle típusa is van. Az egyik típusban a pislogóhártya elhúzódásakor, a szemhéjak alig mozdulnak, a szemgolyó kevésbé húzódik vissza a szemüregbe. A második pislogási típusnál a pislogóhártya keresztbe húzódása mellett, mindkét szemhéj lassan összehúzódik, a szemgolyó pedig visszahúzódik.

Madarak

A madarak a krokodilok legközelebbi ma is élő rokonaik, hiszen közös őshöz vezethetők vissza.  Azonban míg a krokodilok alig változtak valamit az elmúlt 150 millió évben, addig a madarak hatalmas változáson mentek keresztül, hogy alkalmazkodni tudjanak a levegőben való tartózkodáshoz.

A szemük nagyobb lett, és elhagyták a szemgolyó visszahúzódásához szükséges izmokat, valamint a szemmozgató izmok nagy részét. A szemmozgások nagy részét a fejmozgatások váltották fel. A madarak szintén rendelkeznek pislogóhártyával, mely tisztítja és nedvesen tartja szaruhártyájukat. Képesek alsó szemhéjukkal pislogni, mely részben védi a szemet, tollászkodás és alvás közben is.

Emlősök

Az emlősök esetében négy féle pislogásról beszélhetünk, amelyek közül az egyik az emberi pislogás.

Az első pislogási típusban, a felső és alsó szemhájak összezáródnak, a szemgolyó hátrahúzódik, mely a pislogóhártya elhúzódását okozza. Ez a pislogás jellemző a kutyákra, házi macskákra, vadmacskákra, elefántokra, fókákra, lajhárra stb.

A második típusban túlnyomórészt a felső szemhéj csukódik le, a szemgolyó pedig visszahúzódik a pislogóhártya elmozdulásával. A tehenek, és majmok is e típus szerint pislognak.

A harmadik változatban a szemhéjak nem záródnak össze, a pislogás a szemgolyó visszahúzódásával és a pislogóhártya elhúzódásával történik. Így pislognak például a mongúzok.

Az emberek pislogásánál a felső szemhéj csukódik le, a szemgolyó nem húzódik vissza, a pislogóhártya pedig elcsökevényesedetten ül a belső szemzúgban, a pislogásban nincs szerepe.

A pislogás szerepe a testbeszédben

A túlzott pislogás egészségügyi okait most nem taglalva, a pislogás szerepet játszik a kommunikációban.

Stressz és szorongás hatására többet pislogunk, de akkor is, ha el akarjuk kerülni a szemkontaktust, vagy valamilyen kellemetlen helyzetből ki akarjuk magunkat zárni.

Azonban a pozitív érzések, pl. izgatottság esetén is sűrűbben pislogunk. Ez történik állítólag akkor is, amikor a nők flörtölnek. Ez jól megfigyelhető a női rajzfilm karakterek drámai szempilla rebegtetésén.

A gyorsabb pillantással ellentétben a lassabb, elnyújtottabb pislogás a megértést jelentheti.

Kacsintás

Míg a pislogás során egyszerre hunyjuk le mindkét szemünket, a kacsintás során csak az egyiket zárjuk. Bár a kacsintás eredete nem ismert, mára többféle rejtett jelentéssel is bír. Kacsinthatunk egymás szemébe, de ma már szöveges üzenet formájában is. A kacsintás pozitív és negatív jelentést is közvetíthet, jelentése kontextus függő. Kacsinthatunk kedvességből, viccelődésből, gúnyolódásból vagy flörtölésből, de talán a legaranyosabb, amikor a kis kedvencünk kacsint ránk.

És végül egy érdekesség. Mint az írás elején említettük, percenként átlagosan 15-20-szor pislogunk. 2015-ben a kínai haditengerészt egyik katonája azzal vált ismerté, hogy pislogás nélkül 57 perc 24 másodpercig tartotta nyitva a szemét.