Árpa, a szemhéj gyulladása

Az árpa egy kis, fájdalmas duzzanat a szemhéj külső vagy belső oldalán, mely legtöbbször egy szempilla mentén kezdődik. Vörös, fájdalmas dudor lesz belőle, amely több napig is elhúzodhat, mielőtt kipukkadna, majd begyógyulna. Amennyiben a közepén fehér folt is megjelenik, az azt jelenti, hogy genny van benne. Néhány árpa rövid ideig tart, és magától begyógyul. Mások orvosi ellátást igényelhetnek.

Mi okozza az árpát és milyen tünetekkel jár?

Testünkben több milliárd baktérium él, amelyek általában nem okoznak gondot. De, ha a körülmények nem megfelelőek a baktériumok túlszaporodnak, és kis gennyes dudort hoznak létre a szemhéj szélén vagy annak belsejében.

A nem megfelelő higiénia, például a piszkos kéz, a smink vagy a kontaktlencsék helytelen használata is növelheti az árpa kialakulásának kockázatát. De a stressz és alváshiány is hajlamosabbá tehet az árpa kialakulására mivel gyengíthetik az immunrendszert.

Az árpának két fő típusa van. A külső árpa esetében a fertőzés a szemhéj felszínén alakul ki és könnyen észrevehető. A belső árpa azonban a szemhéj belső részén okoz gyulladást. A külső árpához képest mélyebben fekszik, és elhelyezkedése miatt nem jelenik meg rajta fehérfejűség, ami ki tudna fakadni.

A fertőzés elmúltával ez a típus is felszívódhat, azonban némelyik egy kis folyadékkal teli cisztát hagy maga után, amelyet az orvosnak fel kell vágnia és kiürítenie. Mindkét típusú árpa legjellemzőbb tünete a szemhéjpír, duzzanat, fájdalom és érzékenység.

Miben különbözik a jégárpa?

A jégárpa (chalazion) egy kisebb dudor a szemhéj középső területén. Okozhatja a szemhéj olajmirigyeinek, a Meibom-féle mirigyek eltömődése, vagy kezdődhet belső árpaként. A jégárpa többnyire nem okoz fájdalmat, és jellemzően a felső szemhéjon fordul elő.

Ez valószínűleg azért van így, mert a felső szemhéjon több mirigy található (kb. 50, míg az alsó szemhéjon csak 25). A tünetek közé tartozhat a szemhéj lógása (ptosis), bőrpír vagy a szemhéj duzzanata. Ha a jégárpa nagyra nő, nyomhatja a szemét, és homályos látást okozhat.

Néha nehéz lehet különbséget tenni a szemárpa és a jégárpa között. Az árpa leggyakrabban a szemhéj szélén jelenik meg a szempilla tövében, és fájdalmat szokott okozni. A jégárpa ezzel ellentétben általában nem fájdalmas és a szemhéj közepén alakul ki.

Amennyiben a jégárpa sem vonul vissza, vagy néhány hét után tovább növekszik, akkor szteroid injekciós kezelés vagy a jégárpa sebészi eltávolítása jöhet szóba. A szteroid injekciókat a jégárpába adják be, ezáltal csökkentve a gyulladást és a dudor méretét.

Hogyan kezeljük az árpát?

A szemárpa általában néhány nap alatt magától elmúlik. Bár az óvatosság és kezelési lehetőségek érdekében a legjobb, ha konzultálunk orvosunkkal, legtöbb esetben a házi gyógymódok is segítenek a fertőzés gyógyulásában és nincs szükség további kezelésre.

A kellemetlen érzés csökkentése érdekében tegyünk naponta háromszor-négyszer 15 percre meleg borogatást az érintett területre. Ez segíthet megnyitni az eltömődést. Próbáljuk meg nem dörzsölni, vakarni és nyomkodni az árpát, mivel ez a fertőzés további terjedését okozhatja.

Tartsuk tisztán a szem környékét, óvatosan mossuk le a szemhéját vízzel, vagy töröljük le a váladékot nedves vattakoronggal. Azonban ne használjuk száraz vattát vagy zsebkendőt a szemhéja tisztításához, mert azzal tovább irritálhatjuk a gyulladást.

A fertőzés és kezelés ideje alatt ne viseljünk sminket és kontaktlencsét, mert azok egyéb szemfertőzéshez vezethetnek.

Mikor keressem fel az orvosomat?

Ha az árpa néhány nap után sem javul, vagy akadályozza a látását, maga a szem is kivörösödik, fájdalmassá válik, esetleg láz, szemváladékozás lép fel, mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Az árpa kezelésére a szemészorvosok általában antibiotikus kenőcsöt írnak fel. Bizonyos esetekben szükséges lehet az árpát felvágni, hogy a tartalma kiürüljön.

Az ismétlődő árpák megelőzése érdekében ügyelj a megfelelő higiéniára, ne nyúlkálj piszkos kézzel a szemedbe, és időben cseréld le az elhasználódott kontaktlencséidet és sminkeszközeidet.