6 bizarr szemészeti állapot
Szemünk működésében és fejlődésében mutatkozó eltérések széles skálája rávilágít, hogy mennyire bonyolult és összetett az a szervünk, amelynek köszönhetően képesek vagyunk látni.
Piros szem
Bőrünk, hajunk és szemünk színéért a melanin nevű pigment felelős. Szemünk színes része a szivárványhártya, ahol a pigmentek mellett vékony erek is megtalálhatók. Ezek a kis erek azonban nem láthatók, mivel a szivárványhártyában vagy más néven íriszben lévő melatonin kizárja a fény nagy részét. A pigmenteknek és a korlátozott fényhatásnak köszönhetően tűnik a szem kéknek, zöldnek vagy más színűnek.
Az albinizmusban érintett emberek szervezetében részlegesen vagy teljesen hiányzik a melanintermelés. Jellegzetes testi jellemzőik közé tartozik a hófehér bőr, fehér vagy világosszőke haj, és a piros szem. Mivel a szemükből hiányzik a színért felelős pigment, a fény áthatol az íriszen, és egészen a szem hátsó részéig is eljut, ahol kölcsönhatásban lép a retina ereivel. A piros szemet tehát az okozza, ahogyan a fény visszaverődik az erekről.
Alice Csodaországban szindróma (AIWS)
Az Alice Csodaországban szindróma (AIWS), más néven Todd-szindróma, egy ritka neurológiai állapot, amely befolyásolja a vizuális ingerek érzékelését, beleértve a tárgyak méretét és alakját. A jelenség a nevét Lewis Carroll híres meseregényéről kapta, amelyben a főszereplő, Alice kalandjai során különös méretváltozásokat tapasztal.
Az AIWS-ben szenvedő emberek kisebbnek vagy nagyobbnak érzékelhetik a tárgyakat, mint amilyenek valójában, sőt még saját testük méretét torzítva érzékelhetik. A szindróma kialakulásának oka nem teljesen ismert, de többnyire különböző neurológiai állapotokkal, például migrénnel, epilepsziával, fertőzésekkel és agyi elváltozásokkal hozható összefüggésbe. Úgy vélik, hogy ezek az állapotok megzavarhatják az érzékszervi információk feldolgozásában és a térérzékelésben részt vevő agyi területek normális működését.
Polikoria, amikor a szem több pupillával rendelkezik
A pupilla a szivárványhártya közepén lévő fekete, kör alakú nyílás, amely a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza. Normális esetben mindkét szemnek egy-egy pupillája van, polikoria esetén azonban az íriszben kettő vagy több pupilla található. Ez a ritka szembetegség érintheti az egyik vagy mindkét szemet. Ezek a pupillák bárhol elhelyezkedhetnek az íriszben, és méretükben valamint alakjukban is különbözőek lehetnek. A fényviszonyok változására önállóan reagálnak, azaz szűkülnek vagy tágulnak.
A több pupilla jelenléte nem feltétlenül okoz látási problémát, különösen, ha a pupillák megfelelően működnek, azonban néha fokozott fényérzékenységhez (fotofóbia) léphet fel. A polikoria lehet veleszületett állapot, de kialakulhat később is bizonyos szembetegségek, traumák vagy sebészeti beavatkozások következtében.
Aniridia, a fekete szem
Az aniridia egy ritka genetikai rendellenesség, melynek következtében a pupillát körülvevő szivárványhártya nem fejlődik ki rendesen. Ennek következtében részlegesen, de akár teljesen is hiányozhat. Egyes esetekben a szem más részei is rosszul fejlődnek. Az "aniridia" egy görög eredetű szó, mely azt jelenti, hogy "írisz nélküli". Mivel az írisznek döntő szerepe van a szembe jutó fény mennyiségének szabályozásában, a hiányzó vagy alulfejlett írisz komoly látási problémákhoz és szövődményekhez vezethet. A rendellenesség mindkét szemet érinti, de eltérő módon.
Az aniridia nem egy gyakori betegség, jellemzően 50 000-100 000 emberből 1-nél fordul elő. Legtöbb esetben génmutáció miatt következik be a terhesség 12-14. hetében.
A macskaszem-szindróma
A más néven Schmid-Fraccaro szindrómaként is ismert ritka genetikai betegséget kromoszóma-rendellenesség okozza. A fejlődési rendellenesség többféle formában is megmutatkozik. A Macskaszem-szindrómában szenvedő egyének szeme hasonlíthat a macskák függőleges pupilláira, de a rendellenesség jellemzői közé tartozhat még az arc aszimmetriája, ajak- vagy szájpadhasadék és széles orrhíd. Sok egyén ezek mellett veleszületett szívhibával, vese rendellenességgel vagy gyomor-bélrendszeri problémákkal is küzd.
Haemolacria, vérkönnyezés
Ez egy ritka és szokatlan betegség, melynek következtében az egyén véres könnyeket vagy teljes egészében vért könnyezik. A jelenségről már 16. században is beszámoltak, és sok helyen még ma is vallási jelnek tartják. Kialakulását azonban számos tényező okozhatja: daganatok, kötőhártya-gyulladás, hormonális változások, véralvadási rendellenességek vagy más, a vérereket érintő szisztémás állapotok. Bizonyos esetekben a haemolakria oka ismeretlen. Bár az állapot vizuálisan nyugtalanítónak tűnhet, nem feltétlenül jelez súlyos állapotot.